Cikkeim alt témáról
Manapság egyre többször hallani, hogy a mesterséges intelligencián alapuló technológiák bizonyos akadálymentességi problémákat esetleg maguktól is meg tudnak majd oldani. Ezek közé tartozhat például a képek alternatív szövegezése. Kíváncsi voltam, hogy így 2021 nyarán ezt vajon milyen eredménnyel csinálják meg a különböző technológiák.
SVG formátumú grafikát több módon is elhelyezhetünk egy weboldalba. Mindig feladatfüggő, hogy éppen melyik beillesztési módszer alkalmazása a legelőnyösebb. Az egyik megszokott módszer az, amikor a többi képformátumhoz hasonlóan img
jelölőelemmel illesztjük be a grafikát.
A magyarországi képernyőolvasó felhasználók körében 2014 decemberében online felmérést végeztem a használati szokásokról, igényekről, a weboldalak akadálymentességének megítéléséről. Ebben a cikkben a felmérés eredményeit mutatom be.
Cikksorozatom előző részében az alt
attribútum általános jellemzőinek ismertetésén túl, két jellegzetes képkategória rövid szöveges alternatívájának meghatározásához adtam tanácsokat. Ebben a részben további képkategóriák kerülnek terítékre.
A webfejlesztők körében talán az egyik legismertebb akadálymentességi lehetőség a képekhez írható alt
attribútum. Ettől függetlenül még mindig kevesen alkalmazzák, vagy ha mégis, akkor gyakran helytelen szöveggel. Cikksorozatomban azt szeretném tisztázni, hogy mi is az alt
attribútum valódi szerepe, és ennek megfelelően mikor, milyen szöveget tartalmazzon.
A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapja a cikkem írásakor mindössze egyetlen oldalból áll, amin egy rövid közlemény olvasható. Pontosabban annak olvasható, aki lát. Vak személyeknek olvashatatlan, ugyanis számukra egyszerűen nincs rajta semmi.