Tanácsadói szolgáltatásaim között akadálymentességi tesztelés, vizsgálat, WCAG audit, tervellenőrzés, fejlesztői támogatás és tréning is szerepel, hogy az akadálymentes felhasználói élmény a weboldal vagy a mobilalkalmazás fejlesztési életciklusának minden fázisába beépülhessen.
A weboldal számos elemének – különösképpen az interaktív komponenseknek – nevet kell adnunk. A név alapvetően arra szolgál, hogy egy rövid és érthető információt nyújtson az adott komponens céljáról, valamint egyértelműen beazonosíthatóvá tegye azt.
Ezt a kérdést már több webdesigner is feltette nekem. Legtöbbször annak apropóján, hogy szerintük ma már nem „trendi” az aláhúzott link, de azt hallották, hogy az akadálymentes weboldalakon mégis kötelező. Nézzük meg, mi is igaz ebből.
A képernyőolvasós böngészésnek van egy olyan jellegzetessége, hogy a képernyőolvasó program egyszerre csak a weboldal egy adott elemére fókuszál. Így ha időközben valami megváltozik a weboldal egyéb területén, akkor ezt a változást a vak felhasználók nagy valószínűséggel nem veszik észre. Erre az akadályra nyújthat megoldást az élő régió.
Ha logikailag összetartozó elemek halmazából szeretnénk kiemelni egyet, mondjuk az aktuálisat, akkor több akadálymentességi szempontra is figyelnünk kell.
SVG formátumú grafikát több módon is elhelyezhetünk egy weboldalba. Mindig feladatfüggő, hogy éppen melyik beillesztési módszer alkalmazása a legelőnyösebb. Az egyik megszokott módszer az, amikor a többi képformátumhoz hasonlóan img jelölőelemmel illesztjük be a grafikát.