Tanácsadói szolgáltatásaim között akadálymentességi tesztelés, vizsgálat, WCAG audit, tervellenőrzés, fejlesztői támogatás és tréning is szerepel, hogy az akadálymentes felhasználói élmény a weboldal vagy a mobilalkalmazás fejlesztési életciklusának minden fázisába beépülhessen.
Már 1997 óta, azaz a HTML 4 megjelenése óta létezik ez a két jelölőelem, mégis ritkán találkozom velük a kódokban. Csak vélelmezni tudom, hogy sokan vagy nem ismerik, vagy túl lényegtelennek és opcionálisnak tartják a használatukat. Pedig nagyon sok olyan eset van, amikor a használatuk messze nem opcionális, hanem szinte kötelező. Nem véletlen, hiszen tulajdonképpen az akadálymentesség miatt lettek kitalálva.
Végre hazánkban is jól megfogható jogi szabályozása van annak, hogy egy közszférabeli szervezet honlapjára milyen akadálymentességi követelmények vonatkoznak.
A weboldal számos elemének – különösképpen az interaktív komponenseknek – nevet kell adnunk. A név alapvetően arra szolgál, hogy egy rövid és érthető információt nyújtson az adott komponens céljáról, valamint egyértelműen beazonosíthatóvá tegye azt.
Ezt a kérdést már több webdesigner is feltette nekem. Legtöbbször annak apropóján, hogy szerintük ma már nem „trendi” az aláhúzott link, de azt hallották, hogy az akadálymentes weboldalakon mégis kötelező. Nézzük meg, mi is igaz ebből.
A képernyőolvasós böngészésnek van egy olyan jellegzetessége, hogy a képernyőolvasó program egyszerre csak a weboldal egy adott elemére fókuszál. Így ha időközben valami megváltozik a weboldal egyéb területén, akkor ezt a változást a vak felhasználók nagy valószínűséggel nem veszik észre. Erre az akadályra nyújthat megoldást az élő régió.