Új törvény a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről

A cikk témái

Végre hazánkban is jól megfogható jogi szabályozása lesz annak, hogy egy közszférabeli szervezet honlapjára milyen akadálymentességi követelmények vonatkoznak. Talán ezzel lassan véget érhet a sárga-fekete pöttyös ikonokkal „álcázott” akadálymentesítés korszaka.

Ebben a cikkben kimazsolázom a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló törvény általam legérdekesebbnek vélt passzusait, és azok informatikai szempontú értelmezését.

Előrebocsátom, hogy mérnök vagyok, és nem jogász, tehát saját jogértelmezésem semmiképpen sem pótolhatja a törvény jogi szakember által történő értelmezését. Azt pedig végképp nem pótolja, hogy valaki elolvassa a törvény teljes szövegét.

Fontos! A szóban forgó törvényt az Országgyűlés 2018. november 13-án megszavazta, de a cikkem legutolsó frissítésekor még nem jelent meg a Magyar Közlönyben. A törvényjavaslat az Országgyűlés honlapján érhető el.

A törvény előzménye

Az Európai Parlament 2016. október 26-án fogadta el az EU 2016/2102 számú irányelvét, mely a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szól.

Ez az EU-s irányelv azt biztosítja, hogy a közszférabeli szervezetek az összes tagállamban ugyanazon akadálymentességi követelmények alapján tegyék hozzáférhetőbbé a honlapjaikat és a mobilalkalmazásaikat.

Az irányelv előírja, hogy minden tagállam, így Magyarország is léptessen hatályba olyan törvényeket, rendeleteket, amelyek megfelelnek ezen irányelvnek.

Milyen akadálymentességi követelményeket ír elő a törvény?

Már érkezett hozzám olyan kérdés, hogy a törvény pontosan milyen technikai akadálymentességi követelményeket ír elő, mert a 3. § sokak számára nem teljesen egyértelmű.

A rövid válaszom nagyon egyszerű: az a követelmény, hogy a közszférabeli szervezetek honlapjai és mobilalkalmazásai alapvetően a WCAG 2.1 szabvány „AA” szintű teljesítési feltételeinek feleljenek meg.

Ugyan a törvény a WCAG szabványt közvetlenül nem nevesíti, de áttételesen mégis erre a szabványra vezethető vissza szinte minden. Mutatom, hogy miképp.

Már a törvény 3. § (1) bekezdése is a WCAG szabvány négy alapelvét említi (segítségképpen belinkelem a négy alapelvet):

A közszférabeli szervezet honlapját és mobilalkalmazását úgy köteles kialakítani és folyamatosan működtetni, hogy a felhasználók számára akadálymentesen érzékelhető, kezelhető, érthető és informatikai szempontból stabil legyen.

Nem mellékesen megjegyzem, hogy ez a passzus nem fogyatékos felhasználókat említ, hanem „simán” felhasználókat. Tehát minden állampolgárnak – függetlenül attól, hogy ép vagy fogyatékos felhasználó – joga van a közszférabeli szervezetek honlapjaihoz és mobilalkalmazásaihoz akadálymentesen hozzáférni.

Például sok idős ember jogi értelemben nem feltétlenül fogyatékos személy, de a korukból adodó képességzavaraik miatt nekik is nagyon fontos az akadálymentes hozzáférés.

Ezt különösen azon szervezetek számára hangsúlyoznám, akik várhatóan a törvény 4. § (5) bekezdésének b) pontja alapján elkezdik majd mérlegelgetni, hogy mennyi is a fogyatékos személyek becsült haszna az ő honlapjukon…

Milyen közzétett harmonizált szabványt emleget a törvény?

A törvény 3. § (2) bekezdésében az szerepel, hogy akkor vélelmezhető egy honlap vagy mobilalkalmazás akadálymentesnek, ha megfelel a közzétett harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek.

Vajon ez lenne a WCAG szabvány? Nem.

Ez az Accessibility requirements for ICT products and services című, EN 301 549 V2.1.2 (2018-08) harmonizált európai szabvány [a link angol nyelvű PDF dokumentumra mutat], ami ugyan a cikkem megjelenésekor még nem közzétett, de bármelyik pillanatban közzétehetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Az EN 301 549 szabvány 9. fejezete tartalmazza a honlapok akadálymentességi követelményeit, ahol egyértelműen, és nevesítve jelennek meg a WCAG 2.1 szabvány „AA” szintű teljesítési feltételei. Tehát kilyukadtunk a WCAG szabványhoz, amit ezek alapján a közszférabeli szervezetek honlapjainál is alkalmazni kell.

Megjegyzem, hogy az EN 301 549 szabvány a WCAG szabványnál némileg bővebb követelményhalmazt definiál, de csak bizonyos speciális feltételek esetén. Ha például egy honlap biometrikus azonosítást alkalmaz a beléptetéshez, akkor a WCAG követelményein túl az EN 301 549 szabvány 5.3 fejezetét is figyelembe kell venni.

De akkor miről szól a törvény 3. § (3) bekezdése?

Sokakat megzavarhat, hogy a törvény 3. § (3) bekezdése közzétett harmonizált szabványok hiányát említi, és megnevez egy konkrét, követendő szabványt.

Ahogy azt az imént írtam, cikkem megjelenésekor valóban nincs még közzétett harmonizált szabvány, de harmonizált szabvány már van (az EN 301 549 V2.1.2 szabvány), ami bármelyik pillanatban közzétett minősítést kaphat.

Vagyis amíg az EN 301 549 V2.1.2 szabványt nem teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában is, addig a szabvány egy korábbi verziója, az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabvány [a link angol nyelvű PDF dokumentumra mutat] a mérvadó, ami MSZ EN 301 549:2015 Az Európai közbeszerzési ICT-termékek és -szolgáltatások hozzáférhetőségi követelményei címmel magyar nemzeti szabványként is létezik.

Jó tudni, hogy az MSZ EN 301 549:2015 szabvány is részben visszavezethető a WCAG szabványra, de annak a korábbi, 2.0-ás verziójára. Tehát amíg ez az átmeneti passzus él, addig elvben az a követelmény, hogy a közszférabeli szervezetek honlapjai alapvetően a WCAG 2.0 szabvány „AA” szintű teljesítési feltételeinek feleljenek meg.

De ettől függetlenül én azt javaslom, hogy már egyik érintett szervezet se a WCAG 2.0 szabványt, hanem annak kibővített verzióját, a WCAG 2.1 szabványt vegye alapul. Láttuk, hogy hamarosan úgyis ez utóbbi lesz a mérvadó, és azok a weboldalak, amelyek megfelelnek a WCAG 2.1-nek, egyben a WCAG 2.0-nak is megfelelnek.

Összefoglalva, ez egy átmeneti passzus, ami hamarosan értelmét veszti, és a 3. § (2) bekezdés lesz a követendő. Megjegyzem, ugyanez igaz a (4) és az (5) bekezdésre is.

Fontos határidők, mérföldkövek

Alapvető kérdés, hogy az érintett honlapoknak és mobilalkalmazásoknak mikortól kell megfelelniük az említett követelményeknek.

Az biztos, hogy a most induló fejlesztéseket már eleve akadálymentesen érdemes megvalósítani, míg a meglévőek akadálymentesítésére még van néhány év.

2019. szeptember 23.

  • Ettől a naptól fogva minden olyan új közszférabeli honlapnak akadálymentesnek kell lennie, amit 2018. szeptember 23-a után tettek közzé.
  • Ettől a naptól fogva minden olyan közszférabeli extranet- és intranet tartalomnak is akadálymentesnek kell lennie, amelyet ezen nap után tesznek közzé.

2020. szeptember 23.

  • Ettől a naptól fogva minden közszférabeli honlapnak akadálymentesnek kell lennie (a nagyon régieknek is).
  • Ettől a naptól minden közszférabeli lekérhető műsorszolgáltatásnak (pl. hang- és videótárnak) akadálymentesnek kell lennie, amelyet ezen nap után tesznek közzé.

2021. június 23.

Ettől a naptól minden közszférabeli mobilalkalmazásnak akadálymentesnek kell lennie.

Ne feledkezzünk meg a PDF, a Word, és az egyéb letölthető dokumentumok akadálymentességéről sem!

A közszféra honlapjaira is nagyon sok esetben tesznek fel letölthető dokumentumfájlokat, például PDF vagy Word formátumban. Értelemszerű, hogy egy honlap csak akkor lesz akadálymentes, ha a rajta lévő letölthető dokumentumok is akadálymentesek. Ezt az EU-s irányelv is kiemeli.

A letölthető (nem webes) dokumentumok akadálymentességi követelményeit szintén az EN 301 549 szabvány tartalmazza, alapvetően a WCAG teljesítési feltételeire alapozva.

Fontos, hogy a letölthető dokumentumfájlok akadálymentesítésére nincs „türelmi határidő”. A törvény hatálybalépésének napjától akadálymentesnek kell lennie az összes olyan letölthető dokumentumfájlnak, ami a szervezet közfeladata ellátásával kapcsolatos alapvető információkat tartalmazza, illetve amit a törvény hatálybalépésének napja után tesznek közzé.

Kivételek

A törvény 1. §-a felsorol néhány olyan honlapot, mobilalkalmazást, illetve online szolgáltatást, amit elvben nem kötelező akadálymentesen közzétenni. Például egy általános iskola honlapján nem kötelező, hogy a farsangi bálról szóló oldal akadálymentes legyen, de mondjuk a beiratkozással kapcsolatos információknál már fontos az akadálymentes hozzáférhetőség.

Segítséget kérne a törvényi kötelezettségek megvalósításához?

Tanácsadói szolgáltatásaim között akadálymentességi tesztelés, vizsgálat, WCAG audit, tervellenőrzés, fejlesztői támogatás és tréning is szerepel.