Szaktanácsadás akadálymentes honlap készítéséhez

Miben több az EN 301 549 szabvány, mint a WCAG?

A cikk témái:

A weboldalak akadálymentességével kapcsolatban Magyarországon és az EU-ban is két szabványt szokás emlegetni. Az egyik a Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) nemzetközi webszabvány, a másik pedig az EN 301 549 jelzetű európai szabvány (EN = European Norm), ami MSZ EN 301 549 jelzettel magyar szabvány is.

Tapasztalatom szerint rendszeresen visszatérő kérdés, hogy:

  1. A kettő közül melyiknek kell vagy ajánlott megfelelni?
  2. Miben tér el az egyik a másiktól?

Ebben a cikkben elsősorban az utóbbi kérdést, vagyis a két szabvány eltérését járom körül. A másik kérdés megválaszolásához inkább a Milyen jogszabályok írják elő, hogy egy honlap akadálymentes legyen? című cikkem nyújthat támpontokat, de egy bizonyos mértékig az itt leírtak is segíthetnek.

Már az elején leszögezhető, hogy az EN 301 549 szabvány biztosan túlmutat a WCAG szabványon, hiszen a web mellett, a hardverek, a szoftverek (pl. a mobilalkalmazások), a nem-webes dokumentumok (pl. a PDF dokumentumok), és a különböző kommunikációs szolgáltatások akadálymentességi követelményeit is tartalmazza.

A kérdés az, hogy ha kizárólag a weboldalakra/webalkalmazásokra vonatkozó követelmények aspektusából hasonlítjuk őket össze, akkor milyen eredményt kapunk.

Bizonyos értelemben nagyon egyszerű a dolgunk, hiszen az EN 301 549 szabvány szerkesztői a webre vonatkozó fejezet összeállítása előtt abban állapodtak meg, hogy a WCAG szabvány „AA” szintű követelményeit veszik alapul. Ahogy mondani szokás, nem akarták újból feltalálni a „spanyolviaszt”. Az EN szabvány logikája és struktúrája miatt azonban később mégis belekerültek olyan követelmények, amelyek a WCAG szabványon túlmutatnak.

Kezdjük rögtön egy olyannal, amiben az EN 301 549 biztosan többet követel meg egy weboldaltól, mint a WCAG.

Felhasználói beállítások átvétele

Az EN 301 549 szabvány 11.7 User preferences követelménye azt mondja ki, hogy a weboldal mindenképpen vegye figyelembe a felhasználó által, a böngészőprogramban beállított alábbi paramétereket:

  • betűtípus
  • betűméret
  • szín
  • kontraszt
  • fókuszjelző

Ha egy weboldal meg akar felelni az EN 301 549 szabványnak, akkor ennek a követelménynek a teljesítése mindenképpen kötelező. Hasonló követelmény – legalábbis ennyire direkt módon – nem szerepel a WCAG szabványban.

Ahol az EN 301 549 és a WCAG átfedi egymást

Az EN 301 549 szabvány 9.1, 9.2, 9.3 és 9.4 klauzulájában található követelmények egy az egyben megfeleltethetők a WCAG 2.1 szabvány „A” és „AA” szintjén lévő teljesítési feltételeknek.

Például az EN 301 549 szabvány 9.1.1.1 Non-text content követelménye lényegében azt mondja ki, hogy a weboldalnak meg kell felelnie a WCAG 2.1 szabvány 1.1.1 Non-text content teljesítési feltételének.

Where ICT is a web page, it shall satisfy WCAG 2.1 Success Criterion 1.1.1 Non-text content.

EN 301 549 V3.2.1 (2021-03), 9.1.1.1 Non-text content

Megfigyelhető, hogy még a két szabványban használt elnevezés és részlegesen az azonosítószám is megegyezik, hiszen ha egy adott WCAG teljesítési feltétel azonosítószáma elé egy 9-est és egy pontot teszünk, akkor megkapjuk a neki megfeleltethető EN 301 549 követelmény azonosítószámát. Például a WCAG 2.1 szabvány 1.1.1 teljesítési feltétele megfeleltethető az EN 301 549 szabvány 9.1.1.1 követelményével.

Fontos áthivatkozás van az EN 301 549 szabvány 9.6 WCAG conformance requirements klauzulája és a WCAG 2.1 szabvány 5.2 Conformance Requirements szakasza között is. Alapvetően arról van szó, hogy a WCAG 2.1 megfelelőségi követelményei „AA” szinten az EN 301 549 esetén is érvényesek.

Összességében tehát kimondható, hogy ha egy weboldal megfelel a WCAG 2.1 szabvány „AA” szintjének, akkor automatikusan megfelel az EN 301 549 szabvány 9.1, 9.2, 9.3, 9.4 és 9.6 klauzulájában található követelményeknek is.

Ha azt szeretnénk elérni, hogy a weboldalunk ne csak a WCAG, hanem az EN 301 549 szabvány szerint is akadálymentes legyen, akkor azt is meg kell néznünk, hogy mi az adott weboldal funkcionalitása, ugyanis ennek alapján további követelmények is relevánsak lehetnek számunkra. De könnyen lehetséges, hogy nincsenek is további teljesítendő követelmények.

A következő fejezetcímekben olyan kérdések szerepelnek, melyek segíthetnek annak eldöntésében, hogy mik ezek a feltételes követelmények.

Van-e a weboldalnak olyan dedikált és dokumentált akadálymentességi funkciója, amit a felhasználók maguk aktiválhatnak?

Ha igen, akkor releváns az EN 301 549 5.2 Activation of accessibility features követelménye.

Ilyen dedikált akadálymentességi funkció lehet például:

  • Beépített felolvasó
  • Kontraszt növelése
  • Színséma választás
  • Betűméret beállítás
  • Szövegformázás (pl. sorköz, betűtípus, stb.) beállítás
  • Könnyen érhető vagy jelnyelvi változat
  • Animációk, videók, hangok automatikus lejátszásának tiltása

Fontos, hogy az akadálymentességi funkciónak dokumentáltnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a funkció ismertetője (magyarázata) a súgóban és/vagy az akadálymentesítési nyilatkozatban is szerepel.

Van-e a weboldalnak olyan funkciója, ami biometriára épül?

Például használ-e biometrikus azonosítást? Ha igen, akkor releváns az EN 301 549 5.3 Biometrics követelménye.

Van-e a weboldalnak olyan funkciója, ami információ vagy kommunikáció átalakítást végez?

Ha igen, akkor releváns az EN 301 549 5.4 Preservation of accessibility information during conversion követelménye. Ilyen funkció lehet például egy szövegszerkesztő webalkalmazásban a „Mentés másként…” funkció.

Van-e a weboldalnak olyan funkciója, ami kétirányú hangkommunikációt biztosít, akár videóval vagy anélkül?

Például hasonlít-e a böngészőprogramokból elérhető hang- vagy videóhívásos webalkalmazásokra (Google Meet, Zoom, stb.)? Ha igen, akkor biztosan relevánsak az alábbi EN 301 549 követelmények:

  • 6.1 Audio bandwidth for speech
  • 6.2.1.1 RTT communication
  • 6.2.1.2 Concurrent voice and text
  • 6.2.2.1 Visually distinguishable display
  • 6.2.2.2 Programmatically determinable send and receive direction
  • 6.2.2.3 Speaker identification
  • 6.2.2.4 Visual indicator of Audio with RTT
  • 6.2.3 Interoperability
  • 6.2.4 RTT responsiveness

A kommunikációs funkció kapcsán még az alábbiak is érdekesek lehetnek:

Van-e benne hívásazonosítás?

Ha igen, akkor releváns az EN 301 549 6.3 Caller ID követelménye.

Van-e benne hangalapú szolgáltatás?

Például van-e benne hangposta vagy hangvezérelt menünavigáció? Ha igen, akkor releváns az EN 301 549 6.4 Alternatives to voice-based services követelménye.

Van-e benne videóhívás?

Ha igen, akkor az alábbi EN 301 549 követelmények relevánsak:

  • 6.5.2 Resolution
  • 6.5.3 Frame rate
  • 6.5.4 Synchronization between audio and video
  • 6.5.5 Visual indicator of audio with video
  • 6.5.6 Speaker identification with video (sign language) communication

Van-e a weboldalnak videólejátszó, videófelvevő, videószerkesztő vagy videóátalakító funkciója?

Ha igen, akkor az alábbi EN 301 549 követelmények relevánsak:

  • 7.1.1 Captioning playback
  • 7.1.2 Captioning synchronization
  • 7.1.3 Preservation of captioning
  • 7.1.4 Captions characteristics
  • 7.1.5 Spoken subtitles
  • 7.2.1 Audio description playback
  • 7.2.2 Audio description synchronization
  • 7.2.3 Preservation of audio description
  • 7.3 User controls for captions and audio description

Lényeges, hogy ezek a követelmények nem a weboldalon megjelenő videóra, hanem például arra videólejátszó komponensre vonatkoznak, ami képes megjeleníteni (lejátszani) a videót. Sajnos a böngészőprogramok alapértelmezett videólejátszói könnyen elvérezhetnek ezeken a követelményeken.

Van-e a weboldalnak tartalomszerkesztő funkciója?

Például kínál-e a content management system (CMS) vagy a learning management system (LMS) rendszerekben megszokott tartalomszerkesztő funkciókat? Ha igen, akkor az alábbi EN 301 549 követelmények relevánsak:

  • 11.8.1 Content technology
  • 11.8.2 Accessible content creation
  • 11.8.3 Preservation of accessibility information in transformations
  • 11.8.4 Repair assistance
  • 11.8.5 Templates

Van-e a weboldalon akadálymentesítési nyilatkozat, vagy olyan súgó, ami a weboldal használatát ismerteti?

Ha igen, akkor az alábbi EN 301 549 követelmények relevánsak:

  • 12.1.1 Accessibility and compatibility features
  • 12.1.2 Accessible documentation

Van-e támogató (support) szolgáltatás a weboldalhoz?

Például van-e a weboldal használatához segítséget nyújtó telefonos ügyfélszolgálat? Ha igen, akkor az alábbi EN 301 549 követelmények relevánsak:

  • 12.2.2 Information on accessibility and compatibility features
  • 12.2.3 Effective communication
  • 12.2.4 Accessible documentation